Egy kis elmélet, V. szakasz: Pályázás, szerződés, pénz, pénz, pénz

V. szakasz

Pályázás, szerződés, pénz, pénz, pénz

Az első mozzanat a képregényrajzoló számára a pályázás. Ha van olyan szerencsés, ügyes és eredeti, akkor keresni fogják a kiadók, nem kell sokat utána másznia. Galériák a neten, egy két kiállított munka, megjelent képregény, vagy album elég. Ellenben, ha nem ilyen rózsás a helyzetünk, pályázni is lehet. Mindezt számtalan módon megtehetjük: elindulunk egy képregényes versenyen (erősen javasolt, én is így nyertem munkát) és lehetőleg nyerünk :), vagy beküldjük a pályázati anyagunkat a kiadóknak. Kissé bonyolult megtalálni egy-egy ilyen képregényes versenyt; főként, ha külföldiről van szó. Itthon viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a www.kepregeny.net-en külön menüpont alatt szépen összegyűjtenek nekünk minden hazai és külföldi, főleg európai pályázatot, amin érdemes lehet elindulni. Az amerikaiak kicsit húzósabb, interneten nézelődjünk ez ügyben.

Érdemes megnézni az alábbi oldalakat, hátha akad valami:

http://www.aboutcomics.com/talent.htm

http://www.digitalwebbing.com/talent/submissions.html

De egy rendszeresen ismételt sima Google keresés „comic artist submission”, vagy „comic artist search”, netán „comic artist talent search” címszavakkal is eredményezhet csodákat :).

Ha pályázni szeretnénk, akkor ún. artist/rajzoló, vagy inker/tusrajzoló, vagy colourist/colorist (USA-ban így írják)/színező submissiont, pályázati anyagot kell beküldeni. Lehet íróként is pályázni, de azt hiszem érthető módon ezzel az opcióval itt nem foglalkoznék. A pályáztatásra majdnem miden kiadónak saját rendszere van, amiről a weboldalaikon a megfelelő menüpontok alatt általában részletes tájékoztatást adnak: hány oldalnyi anyagot várnak, milyen típusú rajzokat, mire figyeljünk az anyag összeállításánál, stb. Rengeteg kiadó ír ki folyamatos felhívást, íme néhány példa a szemléltetés kedvéért:

http://www.antarctic-press.com/html/version_01/submissions.php

http://www.avatarpress.com/submis.htm

http://www.darkhorse.com/Company/Submissions

http://www.dccomics.com/dccomics/about/?action=submissions

http://www.humanoids-publishing.com/contact/

http://www.imagecomics.com/submissions.php

http://www.kenzerco.com/faqdesk_info.php?faqdesk_id=7

http://marvel.com/company/index.htm?sub=submissions_current.htm

http://pfpress.com/new/aboutus/menu/6/

http://forums.boom-studios.net/viewtopic.php?f=5&t=4

http://www.dynamiteentertainment.com/htmlfiles/editor.html

http://www.aspencomics.com/companyinfo.asp

stb.

Scripteket, forgatókönyveket itt találhatunk a pályázathoz:

http://www.comicbookscriptarchive.com/

illetve pár szinopszist itt:

http://homepage.mac.com/dmcduffie/site/Scripts.html

Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a munkánk lehetőleg legyen minőségi. Ne csak a barátainkat, aput, anyut stb. kérdezzük meg, hanem szakmabelieket, grafikusokat, a volt rajztanárunkat, művészeket, bárkit, aki hozzáértő kritikát tud adni. De ne dőljünk be mindennek! Nem biztos, hogy ugyanaz fog tetszeni egy másik illetőnek is. Legyen bennünk azért annyi realitás, hogy meg tudjuk ítélni a saját munkánkat: megfelelő, vagy nem megfelelő kategóriák szerint. Emellett, ha amerikai stílusú képregényt rajzolunk, azt azért tudnunk kell, hogy a művészek, művésztanárok nem fogadják majd tárt karokkal, a már a cikk kezdetén említett szakmai és művészi ellentétek miatt. Megkereshetünk ismert képregényrajzolókat egy 3-5 képből álló bemutatóanyaggal (javaslom a Myspace-t és a Facebook-ot erre, hihetetlen, mennyire jól használhatóak ezek az oldalak ebből a szempontból is), hogy mondják el a véleményüket a munkáról. Ha nem állítunk eléjük rettenetesen rossz munkával, akkor nem küldenek el a fenébe gyakorolni még pár évet, hanem szívesen elmondják a véleményüket, amiből mondanom sem kell, nagyon sokat lehet tanulni. Emellett kiváló kapcsolati forrás, ha megjegyeznek egy-egy jól sikerült bemutatóanyag segítségével.

Ha rajzolóként szeretnénk dolgozni, érdemes kicsinél kezdeni, főleg, ha valaki kelet- európai és nem született képregényrajzoló-zseni, mert nagyobb esélye van, hogy munkát ajánlanak, igaz kevesebb fizetésért. És itt van a kutya elásva, mert ugye, az szép és jó, hogy valaki ilyen klassz kis munkát kap, de nem mindegy, hogy mennyiért, hogy mi az érték és a pénzbeli ellenérték aránya a kész termékkel kapcsolatban. Elsőként a szerződésre kell figyelnünk. Ha már ott tartunk, hogy tetszett a bemutatóanyagunk, majd kértek tőlünk karakter-, és látványterveket egy adott sorozathoz, akkor már finisben vagyunk. Az már jó alkupozíció, hiszen ez azt jelenti, minket akarnak a munkára. Itt nagy szerepe van annak, ki mennyire tud alkudozni. A lentebb felsorolt, nagyjából, jelen piaci körülmények közt reális árakat figyelembe véve, a lehető legtöbbet kell kicsikarni a munkánkért. Ha ajánlanak x összeget, akkor mi kérjünk 20-30%-kal többet. Ha nagyon alacsony lenne, akkor kérhetünk akár 50%-kal többet. Ekkor már általában előállnak egy, a munkához és a kiadó lehetőségeihez mérten elfogadható összeggel, amin egy kicsit még „gondolkozhatunk”. Ez idő alatt kb. 10-20%-nyi változást még ki tudunk csikarni. Miután megegyeztünk az anyagi részében, megírják a szerződésünket, amit ún. „exclusive artist” szerződésnek hívnak. Ez egy speciális szerződés művészeti tevékenységet folytató magánszemélyek részére, hogy mindenféle Amerikába irányuló adó és egyéb befizetési kötelezettség nélkül tudj dolgozni. Ebben benne van minden: pénz, határidők, adatvédelmi-, és titoktartási jogok, a művész jogai a munkájával kapcsolatban, vitás ügyek rendezésének lehetőségei stb. Mindenképp mutassuk meg amerikai jogban járatos ismerősnek, mielőtt aláírnánk!

Jöjjenek végül a piszkos anyagiak. Ez nem szentírás, csak durva összevetés egy Marvel rajzoló és egy középkiadós rajzoló ismerős segítségével, de elég fogódzónak, ha már alkupozícióban vagy. A legfontosabb az, hogy legyen szerződésed és ebben a szerződésben minden pontosan legyen rögzítve: minimum munkaóra/hét, határidők, fizetési határidők, oldalár, minden. A copyright és hasonlók, lemondok a jövőbeli filmes és egyéb jogokról már csak ráadás a dologban, mint ahogy a titoktartási szerződés is. A lényeg, ne szegjük meg a szerződést! Soha!

Alapárak:
Kis kiadók: alap 1 oldal/30-50$. Ennek annyira nem örülnénk, igaz? :D Legfelső szint max. 60-70$. Inked page- ért általában dupla pénz jár, de minimum a ceruzás oldal árának 60%-a.

Ellenben itt ki lehet alkudni bevétel utáni százalékot, 5-25%-ig, de nincs felár egy bonyolultabb oldalért. Ezt csak akkor érdemes bevállalni, ha nagyon jónak ígérkezik a képregény és várhatólag fogyni fog. De ez a legrosszabb opció, ezt ne nagyon fogadjuk el.

Középkiadók: alap 1 oldal/ 50-75$, felmehet 100-150$/ oldalra is, ha tus is kell rá, vagy splash, vagy pin- up page, vagy cover. Ez már egy elfogadható kezdő ár. Bevétel után viszont nem kapsz százalékot (és persze rosszul jársz, mert ha jól csinálod a dolgodat, ők eléggé sok pénzt szednek össze, mert ugye itt nem 2-300-as eladással kell már számolni. Bizony, hihetetlen, de a középkiadók is nyomtatnak 5-10 000 közti példányszámban).

Nagy kiadók (Marvel, DC stb.): alap 100-200$/oldal, a kezdőknek, csak a ceruzarajzért. Ha már van egy kis neved a szakmában, lehet alkudozni. Ismerősöm 300$/oldal keresettel áll a most kb. 2 év munka után folyamos fizetésemeléssel. Szorozd be heti öttel. Máris jól hangzik igaz? :) A nagyobb nevek alap 4-500$/oldal körüli ár alatt fel sem emelik a ceruzát, ha bonyolultabb oldalról van szó, splash, pin- up, cover, vagy akár 8-12 paneles, feljebb is mehet, a sokszorosára. Százalék nincs, de eladhatod az oldalakat gyűjtőknek, akár több ezer dollárért. Ha mindent te csinálsz, pl. fested, digitálisan rajzolod meg az egészet színesben stb., tehát a komplett oldal a te munkád, akkor minden részfeladatért te teszed zsebre a pénzt.

De, mint említettem a fizetés teljesen változó, van, aki hazavisz egy oldalért akár alap 1000$-t is. Teljesen attól függ, mi a munka, ki a rajzoló és mit sikerül kialkudni.

Ezen opciók mellett akadnak még alternatívák, mint skechcards, cover art, pin- up art stb. Van, aki szinte csak ezeket rajzol. (Pl.: Greg Horn, Julio "Nar" Naranjo, Joe Corroney).

Az ún. „minimal safe zone” 100- 300$ közt van. Ha kiskiadóhoz megyünk, lehetőleg ne menjünk 50$ alá a sima ceruzarajzért. Kezdőként is nyugodtan kérhetünk 65-100$ közti árat, ha minőségi a munkánk. Ha a kiadó azt szeretné használni, úgyis kifizetik. Minden attól függ, elsőre mennyit ajánlanak, és erre alapozva mennyit tudunk kialkudni.

Zárszó

És itt ér véget közös sétánk, innen tovább már nem kísérhetlek Kedves Olvasó; mert az, hogy a fentebb tárgyaltakkal mihez kezdesz - ha egyáltalán tudsz vele kezdeni valamit -, csak Rajtad áll. Remélem sikerült pár hasznos gondolatot közvetítenem számodra, ám bárhogy is alakul, ha mégis segítségre szorulnál, ne félj kérdezni! Én csak remélhetem, hogy tudom a választ az itt olvasható összefoglaláson kívül felmerülő kérdésekre :D. Az előzőleg felvázolt gondolatok természetesen csupán az én szemszögemből, valószínűleg elfogultan és nem túl árnyaltan mutatják meg azt, ami számomra a tapasztalati világ keretein belül tette lehetővé a tájékozódást és eredményezte néhány olyan információnak a begyűjtését, ami remélem másnak is hasznára válhat.

Utolsó gondolatként csupán még annyit, hogy bármit is választunk, bármerre indulunk a képregényes világban csak elindulni nehéz. Mindenki reszketeg vonalakkal kezdte, teljesen mindegy, hogy 3 évesen, vagy 20 évesen tette ezt.

Ezért aztán… nagy levegő, bátorság, mindent bele és előre! :D

Szómagyarázat:

border: határsáv, azokat a 0,5 és1inchhez húzott vonalakat hívjuk így, melyekkel leszűkítjük a 11x17inches munkaterületet a képregényoldalon 10x15inchre. Emellett a panelek határait és egyéb mellékes határvonalakat, pl. 9inchnél húzott stb. is így hívjuk.

chief editor: a főszerkesztő, aki a képregény fázismunkáit hangolja össze és felelős az egész kiadványért.

comic: képregény, 1-akárhány oldalból álló képekben elmesélt történet.(pl. Pókember, Batman stb.) Panalekből állnak az oldalai, melyekben a történet vizuális megjelenítése megy végbe különféle kulcsjelenetek segítségével.

comic paper: speciálisan képregényrajzoláshoz kifejlesztett papírtípus. Minden munkafázishoz kiválóan alkalmazhatóak ezek a papírok, gyakran előre nyomtatott „borderek” is vannak rajtuk.

comic strip: képregénycsík (pl.: Garfield, Kázmér és Huba stb.), 3-6 kockás, főleg folyóiratokban találkozhatunk vele.

copyright: szerzői jog, ami a kiadvánnyal kapcsolatban a szerződésben mindig rögzítve van.

cover: a képregényt borító fedőlap. Ennek megrajzolására újabban egyre többször nem a képregény rajzolóját, hanem erre szakosodott művészeket, ún. „cover artistokat” képregény fedőlap rajzolókat kérnek fel.

cover artist: a képregény fedőlapjának rajzolója.

creator: a képregény kitalálója, ez lehet az író, de lehet egy az íróval együtt dolgozó „ötletgazda” is.

exclusive artist contract: kizárólagos művészszerződés. A kiadó köti a művésszel adott tételekre és megállapodási pontokra vonatkoztatva. (Pl. munka mennyisége, fizetés, határidők stb.) Általában nem a művész nem készíthet máshová munkákat, de ez általában csak az USA területén működő kiadókra vonatkozik, így Amerikán kívül máshová is dolgozhat. Lényege, hogy a konkurencia ne profitáljon a rajzolóból.

freelacer: szabadúszó, nem köti szerződés egy kiadóhoz sem.

full background page: egy panel kiterjed az egész oldalra, pl. egy portré, vagy egy háztömb rajza, és erre rajzoljuk rá a további paneleket.

inker/tracer: tusrajzoló. Az inker megnevezés a kézzel dolgozó tusrajzolókra vonatkozik, a

tracer a digitális paddal dolgozó tusrajzolókra (de a két kifejezés egymás analógja is lehet, hallottam már mindkettőt azonos értelemben használva egy csak kézzel dolgozó tuskihúzóra). Ő rajzolja át tussal azokat a munkákat, amiket a ceruzarajzoló készít el.

layout: nehéz pár szóban leírni, itt gyakorlatilag a panelek elrendezéséről és az egész oldal kinézetéről van szó. Nálam értelmesebb és bővebb leírást ők: http://gurukitty.deviantart.com/art/comic-panel-layout-32954175

http://lilrivkah.livejournal.com/168859.html

adnak a témáról.

minimal safe zone: az a minimális határ, melyen belül még biztonságosan meghatározható az az összeg, amelyet adott munkáért kérhet/ alkudhat ki a művész.

page: oldal, a képregény oldalait (és egyéb, akármilyen oldalakat is ugyebár :D) nevezzük így.

panel: „képregénykocka”. Ezekben rajzolják meg az elbeszélt történet különféle, vizuálisan jól megfogható pontjait.

penciller: a képregény ceruzarajzolója.

pin- up page: hasolnó a splash page-hez, szintén teljes oldalt, vagy két oldalt betölti, de ezen általában klassz pózokba állított alakok láthatóak, gyakorlatilag olyan, mint egy poszter (nevét a 40- es évektől egészen a 60- as évekig tartó, újabban a retro részeként újra felbukkanó pin- up irányzatról kapta).

sample: bemutató/minta/próba. Eléggé sűrűn használt fogalom, vonatkozhat pár oldalra és egy egész képregényre is. A sample oldalak lényege, hogy ezen keresztül a rajzoló bemutathatja a tudását. Ez teszi ki a pályázati anyag törzsét, általában 3-5 oldal terjedelmű, csak adott munkafázist jeleníthet meg, tehát rajzoló esetében csak ceruzával készült munka lehet rajta, azon kívül semmi más, se tus, se szöveg, se szín, sem SFX. A tusrajzolónál csak a tus és így tovább.

script: a képregény forgatókönyve. Felosztását tekintve: a panelt leíró rész + szövegrész.

sketch: vázlat, ez lehet karaktervázlat, illetve az adott képregényoldal előrajzolt terve. Nem kidolgozott, csak nagy vonalakban „feldobott” rajz.

sketchcard: adott karakterről készült kis méretű kártya. Hasonló a baseball kártyákhoz, így gyűjthetőek. Gyakran sokkal művészibben van kidolgozva a kártyán látható rajz, mint az adott képregényben látható karakter.

special: speciális kiadvány/képregény. Adott témakörben, vagy művészi munka szempontjából eltérő a megszokottaktól. Lehet gyűjteményes kiadvány, egy hosszabb képregény, novella, stb. Nem képregénysorozat, hanem egy különleges kiadvány.

splash page: teljes oldal, lényege, hogy egy darab panelből áll az egész oldal, kitolódnak a határai teljesen 0,5inchnél felvett borderig, pl. egy utcarészlet, vagy egy repülő hős.

submission: pályázati anyag, amelynek a törzsanyagát az ún. sample pagek adják. Ez a pályázati anyag készülhet pályázati kiírásra adott témakörben, egy képregény, vagy pár oldal terjedelemben, illetve lehet kiadós pályázati anyag, amivel elindulunk munkát keresni. Utóbbi ne tartalmazzon többet maximum 10-15 rajznál. Előre tegyük a legjobban sikerült munkákat. Legyen változatos, legyen benne

splash, pin- up, character rajz és 3-5 oldalnyi kész képregény. Ahogy a cikkben említettem, a különféle kiadók weboldalán érdemes előre tájékozódni arról, hogy pontosan mit kérnek, mert általában mindenkinek más az elvárása.

writer: író. Ehhez sokkal többet nem lehet hozzáfűzni :D.